Edzőkérdés és -probléma persze a világ összes csapatánál van volt és lesz, eltekintve olyan kegyelmi időszakokról, mint mondjuk egy győztes BL-döntő lefújása utáni pár óra. Nigériában viszont most tényleg súlyos edzőpara van, a drukkerek legalábbis elég komolyan megosztottak.
A probléma 2006-ban kezdődött, amikor a Sasok nem jutottak ki a vébére, ami elég ciki volt azok után, hogy a '94-es első vébédöntős szereplés után ott voltak '98-ban és 2002-ben is, és időközben az összes Afrika Kupán is érmes helyen végeztek - már amelyiken elindulhattak, de a '96-os visszalépést, és az emiatti '98-as eltiltást most ne keverjük ide. A lényeg, hogy 2006 után kissé gyászos volt a hangulat a válogatott háza táján, amin az sem segített sokat, hogy 2008-ban az Afrika Kupán szégyenszemre a negyeddöntőben esett ki a csapat Berti Vogts vezetésével, és ilyen szégyen a nyolcvanas évek közepe óta nem esett meg a Sasokkal.
Szerencsére Nigériának az ilyen esetekre megvan a standard válasza: fellövik a betmenlogót az égre, jön Shaibu Amodu, és mindent elintéz. Amodu a 2008-as felkérés előtt már háromszor volt szövetségi kapitány Nigériában: '94-95-ben, aztán egy rövid kihagyás után '96-'97-ben újra, végül 2001-2002-ben. Amint a mellékelt ábra mutatja, a mester negyedszer is sikerrel járt, és kivitte a Sasokat a vébére - csakhogy az utolsó, novemberi selejtező (3:2 Kenya ellen) után volt még egy Afrika Kupa is januárban, ahol a csapat a bronzérmet vitte csak el. Az elődöntőben Ghánától kaptak ki 1:0-ra, és az igazat megvallva addig sem szárnyalt igazán a csapat, a csoportmeccseken Egyiptomtól kaptak egy sima hármast, a roppant halvány Benint nyögve verték 1:0-ra, a negyeddöntőben meg Zambia ellen 0:0 után csak 11-esekkel mentek tovább.
A bronzérem után mindenki nagy meglepetésére Amodut kirúgták, és alig három hónappal a vébé kezdete előtt felvették a helyére Lars Lagerbacket, aki azelőtt 11 évig ült a svéd válogatott kispadján, és azalatt zsinórban öt világversenyre juttatta ki a csapatot, ami a svéd foci történetében páratlan teljesítmény. Az ötödik menet után a hálátlan nép már a fejét követelte otthon, miután a 2008-as eb-n az oroszok és a későbbi bajnok spanyolok is leverték a svédeket, akik csalódottan ballagtak haza a csoportmeccsek után - de végül csak akkor mondott le, amikor a 2010-es vébé selejtezőiből nem sikerült tobábbvinnie a csapatot Dél-Afrikába (ez volt ugye a mi selejtezőcsoportunk, ahonnan végül a dánok és a portugálok mentek tovább).
2010 februárjában tehát a Sasokat a vébére kijuttatott és az utolsó kontinensbajnokságon éremig vitt edzőt leváltották egy olyanra, aki a saját csapatával elbukott a vébéselejtezőkön, és az eb-döntőn is. Nem meglepő, hogy rögtön lett is világraszóló sírás-sívás Nigériában, és a műfogsorok hangos csattogtatása - de ahogy a 2dramasports videója remekül összefoglalja a lényeget, a kocka most már el van vetve, és a drukkereknek fel kell sorakozni a svéd edző, meg az aranylábú gyerekek mögött, aztán lesz, ami lesz. A csoportból való továbbjutás simán, a többit meg majd meglátjuk.
